Vagy üzenet a gépházból? 🙂 célegyenesbe fordult a léböjtöm, és holnap kezdőik az utolsó hét. Talán ott be is fejezem, talán még ráhúzok egy-két hetet. Inkább arra hajlok, hogy befejezem, de ki tudja mi lesz még addig.
Most, hogy már ennyire közelinek tűnik a vége, egyre jobban kívánom az ízeket. Egyre több mindenre vágyom. Ma bent voltam a templomban, segíteni a vasárnapi feast főzésben, és majd meghaltam a paradicsomszószért és az olajbogyóért. De persze tartom magam.
Ami nagyon érdekes, hogy mostanra múlt el az édesség utáni vágy. A múlt héten még azon elmélkedtem, hogy vajon, hogy fogom megállni a böjt után, hogy ne egyem halálra magam édességgel. Mostanra viszonylag rezignáltan tudok elmenni, mindenféle csoki és egyéb finomság mellett. Valamelyik nap vettünk egy csomó no cukor csokit a Bijóban, ami azóta itt figyel a fiókban és eszembe se jut hozzányúlni. De egy jó kovászos uborkára nagyon vágyom.
Sokszor gondolok arra, hogy amikor kezdtem a böjtöt, milyen irgalmatlan hosszúnak tűnt az a 6 hét, most meg már mindjárt vége. Kicsit azt is érzem, hogy hiányozni fog. Épp ezért tervezem, hogy csinálni fogok böjti napokat a 4 hónapos diéta alatt is. Azt még nem tudom milyen rendszerességgel, de jó lenne legalább heti egy napot. Azért is fontos lenne, hogy ne szabaduljon el nagyon az elme.
Amúgy meg imádom, hogy jön a tavasz, és imádom, hogy végig csináltam a böjtöt. Erős vagyok, kiegyensúlyozott, és kicsit büszke is 🙂 de persze már készítem fel magam a következő kihívásra, mert lehet anélkül én nem is tudok élni 🙂
Továbbra is együtt böjtölünk többen, és még mindig vannak akik most kezdik el, amitől nagyon boldog vagyok. Hálás vagyok, hogy segítenek a tapasztalt böjtölők, és igazi kis közösségünk lett közben. Alig várom, hogy elkezdődjön a gluténmentes-vegán diéta és főzzünk 🙂
Öleléssel <3
Csilla
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: