Eltelt pár nap amióta megtörtem a böjtöt. Sokan kérdeztétek tőlem, hogy milyen újra enni? Hát meg kell mondjam, sokkal nagyobb flashre számítottam. Igazából nem volt katartikus élmény 🙂
Az elmúlt napokban is tanultam valamit. Tanulom, a gondoskodást. Magamról. Akinek ez sosem okozott gondot, nem is sejti milyen nehéz. Milyen nehéz táplálni a tested. Igyekszem nagy szeretettel, minél tisztább és finom ételeket készíteni magamnak. Én eddig ahhoz voltam szokva, hogy csak gyorsan bekapok valamit, eszem valami hideg ételt, de legtöbbször csak nassolok valamit, mert enni kell. Igazából az ayurvéda szerint a kapháknak nem igazán kellene sokat foglalkozni az evéssel és ahelyett, hogy magukra főznek inkább a széllel bélelt vátáknak kellen finom falatokat készíteniük. Talán nem is vagyok igazából kapha akkor.
Öngondoskodás. Nem az, amikor nyitunk egy megtakarítást, hogy ne kelljen majd éheznünk nyugdíjas korunkban, bár kétségtelenül fontos az is. Itt most arra gondolok, hogy figyelünk a saját szükségleteinkre. Fizikai, mentális és lelki szinteken egyaránt. Kell ebben lenni egy összhangnak. Gyanítom, hogy a legtöbbünknek ki van billenve e három tényező egyike, esetleg mindegyike.
Nekem mostanában leginkább a fizikai rész. Nem mozgok. Illetve mozgok, de nem sportolok tudatosan, amin változtatnom kell. A böjt előtt gyalázatosan táplálkoztam. Most nagyon oda kell figyelnem, hogy az étrend, amit felépítek, megfelelő legyen. Érdekes, hogy van bennem egy félelem, mi lesz, ha böjt alatt leadott kilók visszajönnek? Ezért nagyon erős kontroll alatt tartom magam.
Mentális szinten eléggé le vagyok terhelve már január óta, amin sajnos nem igazán tudok változtatni, csak remélni tudom, hogy hamarosan változás áll be azokban a dolgokban, amik aggodalommal töltenek el.
A legkiegyensúlyozottabb terület jelenleg a lelki élet és a lelki gyakorlataim. Bár a léböjt után most azon van a sor, mert hamarosan fogadalmat teszek, és addigra készen kell álljak, így most a fókusz azon van, hogy sokkal több időt fordítsak a lelki gyakorlatokra. No meg a fent említett öngondoskodásra is. Ja és persze a sportra is. De persze nem lesznek hosszabbak a 24 órából álló napok, így időt kell találnom. El kell vonni a figyelmem a felesleges dolgokról, és úgy beosztani az időmet, hogy mindezekre jusson elegendő.
Az ünnepek alatt már el is kezdtem, hogy főzök magamra. A négy napból három napot itthon töltöttem. Jórészt egyedül élek, itt fent a hegyen, és a végtelen csendben, békében nagyon klassz volt ez a három nap. A konyha hatalmas ablakai összekapcsolnak a kerttel, így miközben főztem és ettem, jót meditálhattam az engem körülölelő világon.
Ha van kedvetek beszélgetni ezekről a témákról, a böjt csoportban bátran posztoljatok.
Öleléssel <3
Csilla
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: